Nagytétény helytörténésze

Nyugdíjas történelemtanár vagyok. Helytörténészként lassan húsz éve kutatom lakóhelyem több száz éves történelmét. Munkám során rengeteg dokumentumot, forrást gyűjtöttem össze Nagytétény múltjából. Weblapomon az érdeklődők egyrészt megismerkedhetnek a legérdekesebb forrásokkal, a 18., 19. és 20. századi dokumentumokkal, közvetlen tanúi lehetnek a település egykori eseményeinek. Másrészt megismerkedhetnek helytörténészi munkámmal, annak eredményével.

A fotó 2013-ban készült a Száraz-Rudnyánszky-kastély dísztermében, a "Nagytétény az 1930-as években" című könyvem bemutatóján. Az első kötetet 2025-ig még 7 könyv követte, melyekben a település történelmét mutattam be az ókori Camponától a rendszerváltásig


Az egykori zsinagógában, a Szabó Ervin Könyvtár nagytétényi könyvtárában 2023. január 27-én mutattuk be a "Nagytétényi izraelita családok - Visszaemlékezések" című könyvet. A 18. század közepén létesült zsinagóga belsejét az 1960-as évek végén, műemléki védettsége ellenére, átépítették, tönkre tették. 2013-ban a felújított épületben alakították ki Nagytétény könyvtárát. Az eredeti berendezésből sikerült restaurálni a tóraszekrényt, mely az intézmény eredeti funkciójára emlékeztet. A  bemutatott kötetben Deutelbaum Jolán az 1990-es években írt visszaemlékezése olvashó. Megismerhetjük Jolán gyerekkorát, családja életét, deportálásuk, az auschwitzi tábor borzalmait, megmenekülésük történetét. A kötet végén Kutas Endre meséli el nagyszülei, Kohn Ármin és felesége, Sorger Teréz auschwitzi meggyilkolásának történetét. Édesapját munkaszolgálatra vitték 1940-ben. A Don környéki harcokban halhatott meg. Eltűntnek nyilvánították.

  1. Első könyvem sikere arra inspirált, hogy folytassam Nagytétény múltjámak kutatását. A második helytörténeti krónika megírásával a viharos negyvenes évek helyi eseményeinek bemutatására vállalkoztam. A fotókkal illusztrált, 170 oldalas kötet első része a község  II. világháború alatti történetét meséli el, a második rész a háború utáni, a nagyközség utolsó néhány önálló évéről szól. A kötet ünnepélyes bemutatójára 2014. május 23-án került sor a Szelmann Ház zsúfolásig megtelt színháztermében. A rendezvényen megjelent Szabolcs Attila kerületi polgármester is. A bemutatón sokan megvásárolták a könyvet.

A Történetek Nagytétény múltjából című ötödik könyvem műfaját tekintve eltér az első négy munkámtól. Az előző négy kötetben időrendi (kronológiai) sorrendben  beszéltem el egy-egy évtized történelmét. Új helytörténeti munkámban Nagytétény közel két évezredes múltjának eseménysorozatából állítottam össze múltidéző történeteket a római kori Campona időszakától a rendszerváltásig. Történetek olvashatók - többek között - a középkori Tétény falu kialakulásáról, a Szelmann Házról, a polgári iskolákról, a Tétény Filmszínházról, a község egykori ipari üzemeiről és más múltbéli eseményekről. Tíz "ősi" nagytétényi család képes krónikája is olvasható a könyvben, gazdagabbá téve lakóhelyünk múltjáról szóló históriákat. A külsőben is megújult, több száz fekete-fehér és színes fotót, dokumentumot tartalmazó 374 oldalas könyv ünnepélyes bemutatóját 2020. május 15-én terveztük megtartani, a koronavírus miatti rendkívüli helyzet miatt azonban akkor elmaradt. Végül szeptember 11-én a Szelmann Ház udvarán került sor a bemutatóra. A Polgári Kör szigorú óvintézkedések mellett tartotta meg a rendezvényt, melyen a járvány, a rendkívüli helyzet ellenére több mint 70 érdeklődő jelent meg. Karsay Ferenc polgármester beszédében elismerően szólt a könyvről, a szerzőről. Kludák Erzsbét szerint Dindi István "kézen fog és visszavezet minket a múltunkhoz, a hagyományainkhoz, a családhoz....., mert ott van az otthonunk, ahol az emlékeink vannak."

A rendezvényen sokan megvásárolták és dedikáltatták a könyvet, s néhány nap alatt minden megjelent példány elfogyott A bemutatót követő napokban többen elismerően nyilatkoztak új könyvemről.  Köteles György professzor, kutatóorvos és felesége Kubászova Tamara éremművész e sorokat írta: ".... élvezetes olvasmány, és a gazdag képanyag lenyűgöző. Hatalmas munka. Gratulálunk Neked!"

                                                                             A PROMONTOR TV DOKUMENTUMFILMJEI                                                                                                                                                                                                                                                                                      A helyi műemlékeket, híres helyszíneket bemutató sorozat négy filmjében, mint a témák szakértője, én is közreműködtem. A nagytétényi zsidóság története című dokumentumfilm riportjait 2023. november 2-án, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagytétényi fiókkönyvtárában - az egykori izraelita imaházban - vette fel a Promontor TV stábja. Én a 18. századtól 1944-ig a községben élt zsidó családok életéről és a zsinagóga történetéről meséltem. Előadásomat kiegészítette Kutas Endrének a zsidó temetőről és Dargó László Attila egyetemi docensnek, építészmérnöknek a zsinagóga 2013-as felújításáról tartott tájékoztatója. A 30 perces filmet a Promontor TV 2024. január 6-án mutatta be, s a YouTube-on is meg lehetett tekinteni.                                                                                  Néhány hét múlva a Hugonnai Vilma Általános iskola múltja, története című filmben az intézmény közel 100 esztendős történetéről beszéltem az iskola könyvtárában. Először a falu első elemi iskolájáról meséltem, melynek több mint kétszáz éves épülete a Nagytétényi út és a Szent Flórián utca sarkán ma is áll. Ezután az 1927-ben épült új elemi iskola építéséről, majd a gyermeklétszám növekedése miatti épületbővítésekről, s az általános iskola  tartalmi munkájáról, eseményeiről beszéltem. Az intézmény 21. századi munkájáról az iskola igazgatója mesélt.                                                                                                                                Sajnos jogi problémák miatt a Promontor TV levette műsoráról e két filmet, s a YouTube is törölte őket. Csak az itt látható fotók emlékeztetnek az alkotásokra.

A Nagytétényi Sertéshizlaldáról készült dokumentumfilm riportjait a Helytörténeti Kiállítótérben vette fel a stáb. A 43 perces filmben a 110 évig működött vállalat építéséről, sikereiről, gondjairól, híres vezetőiről beszéltem. A fotóalbumom hizlaldáról készült régi fotóit is bemutatta az alkotás. Rajtam kívül más riportalanyakok is beszéltek a hizlalda tevékenységéről. Többek között Bogár Imre, a telep volt főágazat-vezetője és Polinszky Tibor a kerület egykori főépítésze. Az elkészült film bemutatójára 2024. július 10-én került sor a Szelmann Ház színháztermében. A YouTube videomegosztó webhelyen 2025 elejéig több mint hatezren tekintették meg az igényesen elkészített dolumentumfilmet.

A Metallochemia: Egy eltemetett gyár törtébete című film riportjainak felvételeit a Promontor TV stábja a nyár végén készítette el. Én a lerombolt vállalat még ma is álló, lepusztult állapotban lévő egykori trafóházának emeleti, romos termében meséltem a gyár alapításáról, első ötven évének történetéről. Beszéltem Lossinszky Imre óngyáráról, a Nagy Háború alatt beolvasztott harangokról,   a rézgálic termelés sikeréről, a festéküzem létrehozásáról, az egészségügyi hiányosságokról, az ólommérgezésről. Több riportalany beszélt még a vállalat munkájáról, termékeiről, sport- és kulturális életéről, a vállalat bezárásáról (Pentz Endre, Csom József, Bogó Ági és mások). A több mint egy órás filmet 2025. február 23-án mutatták be a Klauzál Gábor Művelődési Központ színháztermében, mely megtelt érdeklődökkel, a gyár egykori dolgozóival, a kerület korábbi és mai vezetőivel, a vállalat bezárásáért harcoló aktivistákkal. A közönség a bemutató után hosszan tartó tapssal jutalmazta a dokumentumfilm alkotóit. 

                                                             DOKUMENTUMOK, FORRÁSOK TÉTÉNY TÖRTÉNELMÉBŐL                                                              

Ezen a webloldalon középkori és 18. századi forrásokat mutatok be. A 19. és 20. századi források a Rólam nevű oldalon találhatók. A középkorból a Tétényi család okleveles emlékei:

A Tétényi család határjárása 1405-ben. A középkorban birtokadományozáskor és örökléskor a szóban forgó birtokot hivatalos személyek jelenlétében körüljárták, határpontjait meghatározták. Ezekről határjáró oklevelek tanúskodnak.

A 18. század elejéről két érdekes dokumentum következik. Az első Száraz Györgyé, akinek a nevéhez Tétény benépesítése és a mai kastély elődjének felépítése fűződik. A második Bél Mátyás híres földrajz- és történettudós leírása a Bécsben 1737-ben megjelent Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése című munkájának harmadik kötetében.

A 18. század két híres tétényi asszonyának dokumentumaiból olvashatók részletek. Száraz Julianna, Rudnyánszky József  felesége időskori feljegyzéseiben életéről és a kastély építéséről ír. Daróczy Katalin, Száraz György felesége végrendelete gyermekei számára készült.

                                                                                              TÉTÉNYNEK ÉKESSÉGE                                                                                Dugonics András piarista szerzetes, író 1766-ban meglátogatta a Rudnyánszky családot. Megtekintette, megcsodálta a felépült kastélyt, a plébániatemplomot, azok pompáját, s kedvet kapott arra, hogy a látottakat verses munkával tisztelje meg. Öt részre tagolt, 257 versszakos költeményben a kastélyról (a szobák remek berendezéséről, drága hímzéseiről), a park pompájáról, a kastély körül elterülő erdőről, a borospincéről és a Szűz Mária tiszteletére felépült templomról írt dicsőitő sorokat. Néhány versszak olvasható a hosszú költeményből:

Rudnyánszky József  1752 és 1755 között felépíttette Tétény új késő barokk stílusú templomát, melyet Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1755. október 5-én szentelt fel. 

A felszentelés napján  Rudnyánszky József okiratba foglalta a család kegyuraságát:

A canonica visitatiok, az egyházfői (püspöki) ellenőrző látogatások jegyzőkönyvei fontos történelmi források. A templom, az egyházközség állapotáról adnak értékes információkat. A tétényi templom felszentelése után négy évvel készült egyházlátogatási jegyzőkönyvben ez olvasható:

Szómagyarázat: Euch: oltáriszentség, tabernákulum: az oltáriszentség őrzésének helye, kis szekrényke, 60 font: 27,22 kg, pacificale: ezüstből késtült talpas feszület, pyxis: szelence, fedeles edényke.