A nagytétényi mozi krónikája

A 19. század végén megszületett mozi a francia Lumiére testvérek nevéhez fűzódik. A magyar mozi szó Heltai Jenőtől származik. Budapest első filmszínháza az 1906-ban megnyílt Apolló mozi  volt, mely a későbbi Corvin Áruház helyén létesült. Néhány év múlva, az 1910-es években már Nagytétényben is vetítettek filmeket. 1912 körül a Fő-utca 13. szám (Nagytétényi út 278.) alatti több- lakásos házban nyílt meg az első tétényi mozi. A "mozgószínház" tulajdonosa Wahl József  kosárgyáros a mozit családi vállalkozásként működtette. Fia a fővárosi Apolló Moziból hozta a filmeket, Irma nevű lánya pedig zongorán kísérte a bemutatott némafilmeket. A Wahl-mozgó, más néven Rákóczi-mozgó előadásai után évi 30 korona átalányt fizetett a községnek a tulajdonos. 1900 és 1930 között mintegy 600 magyar némafilm készült, sajnos ezek 90%-a az évek során megsemmisült. Nagyszüleink azonban többet még láthattak közülük a Rákoczi-mozgóban, mely 1923-ig működőtt, akkot megszűnt.

1925-ben - egyes források szerint - a Szentháromság téren nyílt meg az Apolló-Nagymozgó, mely két év múlva végleges helyére költözött, a Fő-utca 9-be (Nagytétényi út 272.). 1927. június 5-én itt kezdte meg működését Nagytétény új, modern mozija, az Apolló Mozgó. A mozi üzemeltetője, Hollósy Imréné 3 jegyszedőt és egy takarítónőt alkalmazott. A filmszínházban 400 néző fért el és színpaddal is rendelkezett. A mozi az évtized végéig némafilmeket játszott, melyek bemutatása zongora és hegedűkísérettel történt. A legalacsonyabb helyár 24 fillérbe, a legdrágább 1,5 pengőbe került. A filmvetítéseket szombaton és vasárnap tartották. A községben hamar megszerették a mozit. 1927. júniustól október végéig, 32 nap alatt, 96 előadást tartottak, melyekre 17.221 darab jegyet adtak el. Öt hónap alatt összesen 64 filmet mutattak be. Az 1930-as években az Apolló Mozgó hetente új, sokszor a legújabb filmekkel csalogatta a lakosságot. Ekkor már döntően hangosfilmeket vetítettek  a moziban. Minden év augusztusában egy hónapig tartó nyári szünetet tartottak. A kéthetente megjelent Nagytétényi Ujság folyamatosan tájékoztatta olvasóit a mozi műsoráról, sikeres bemutatóiról.

Augusztusban, a nyári szünetek alatt színházi előadásokat és más kulturális programokat tartottak a moziban. 1934-ben felújították a mozit. Szeptemberben gyönyörűen renoválva megnyitott, s fővárosi nívójú mozija lett a községnek. Az Apolló Mozgó a II. világháború idején is a legújabb filmekkel próbálta elfeledtetni a lakossággal a háborús gondokat. A mozi helyárai 1941-ben 20 fillértől (III. hely) 90 fillérig (páholy) terjedtek. A  kedvezményes jegyeket 20 fillértől 70 fillérig lehetett megvásárolni.  Szerdán és csütörtökön egy jeggyel ketten nézhették meg a műsort. 1944-ben, a német megszállás után a magyar filmélet gyakorlatilag működésképtelen lett. Ebben az évben az Apolló Mozgó előadásai is megbénultak, s ezen a néven a mozi megszűnt.

1945-ben nyílt meg újra a mozi a kommunita párt nagytétényi szervezetének működtetésével Szabadság néven. A filmszínház a párt propagandaeszköze lett. A mozit 1948-ban államosították, ekkor új nevet kapott, Petőfi Filmszínház lett belőle. Az 1950-es években a filmszínház már csak harmadhetes moziként üzemelt, ami azt jelentette, hogy a legújabb filmeket csak több hónapos késéssel mutathatta be. A tétényiek több alkalommal követelték, hogy a mozi első hetes legyen, de sikertelenül. Az 50-es évek elején néhány évig egy vállalati mozi is működött Tétényben. A Gumigyár két 16 mm-es vetítőgéppel rendelkezett, s kultúrtermében a MAFILM-től kölcsönzött filmeket telt házzal vetítették. Az előadásokat a gyár dolgozóin kívül a környék lakossága is látogathatta. A Petőfi Filmszínház látogatottsága 1955-ben 50%-os (143.291 néző), 1956. I. negyedévében pedig 56%-os (42.358 néző) volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején idején is működött a mozi. Október 31-én pédául a Gábor diák című filmet vetítették. Tatarozás miatt 1959. március 8-án bezárt. Az újjáépített filmszínház április 30-án nyílt meg, s az átadás után Tétény Filmszínház néven működött tovább. Kihasználtsága 1959-ben 54%-os lett. Változatos műsorát a lakosság megszerette. Vasárnap délelöttönként - a kerületben egyedül - matiné előadásokat tartott 70-80%-os látogatottsággal.  Az 1960-as években a kerületben két mozi működözz. Budafokon az Attila Filmszínház, Nagytétényben a Tétény Filmszínház. Az utóbbi kihasználtsága 1964-ben 49%, 1965-bem 45% lett, s a külföldi szórakoztató filmeket nézték meg legtöbben. Például a Királylány a feleségem (Gerarde Philipe, Gina Lollobrigida), A púpos (Jean Marais), a Fantomas (Jean Maeais, Louis de Funes) filmeket. A magyar filmeket (Az aranyamber, Mici néni két élete, Hattyúdal) 1964-ben 30.351, 1965-ben pedig 28.102 mozilátogató tekintette meg. 1971. június 29-én a Tétény Filmszínház életveszélyes állapotba került. Októberben a homlokzati fal lebontásával kezdték meg a helyreállítási munkákat. A felújítás után, 1972. április 14-től folytatta működését a mozi. 1983-ban teljes festést-mázolást végeztek, és faszékek szerelésével újították fel a mozit. A szellőzést és fűtést légfűtéssel, gépi szellőztetéssel oldották meg. A FÖMO jelentése szerint ekkor a mozi befogadóképessége 351 fő volt, vetítési módja 35 mm-es, kategóriája szerint pedig utánjátszó. A filmszínház két épületrészből állt: az utcával párhuzamos bejárati részből (előcsarnok, pénztár, iroda és mellékhelyiségek), valamint a nézőtéri szárnyból (erkély, nézőtér, színpad). A FÖMO a mozi üzemeltetését távlatban is megoldottnak tekintette.

A "távlat" nem tartott sokáig. 1985-ben a moziban 701 előadást tartozzak, a nézők száma 59.357 fő, a kihasználtság 25%-os volt. Az alacsony látogatottság miatt 1986 nyarától többször is bezárták a mozit. A következő években szerződéses üzemeltetésre hírdették meg. 1987. szeptember 11-én nyílt meg újra az Én a vizilovakkal vagyok című olasz akció-vígjátékkal. 10 hónapig működött ismét a filmszínház. 1987-ben 204 előadást tartottak, melyet 16.950 néző tekintett meg, a kihasználtság 23% lett. 1988. június 28-án a Kaitó bíbor rózsája című amerikai vígjátékot vetítették. Másnap a mozi ismét bezárt. Még két próbálkozás történt. 1988. augusztus 5-től november 14-ig, majd december 29-től   egy teljes évig fogadta a látogatókat. 1990. január 1-jén a Mamba című olasz thrillert vetítették. Ez volt a Tétény Filmszínház utolsó napja. Ezután végleg megszűnt. Évekig üresen állt, elcsúfította a környéket. 2012-ben lebonzották, helyén épült fel a Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ.  Az egykori mozi emlékét idézik a képgaléria fotói: