Egy világhírű pilóta és egy átok sújtotta tétényi villa

Kevesen ismerik  Kaszala Károly  nevét, nem sokan hallottak róla, pedig az olyan nagyvilági sportember, mint amilyen ő volt, ma már nem lézezik. Motoron, autóval, de főleg repülőgéppel ért el hatalmas sikereket, óriási népszerűséget. Ki ő és mű fűzi Nagytétényhez?                                                                      A Felvidéken, Nyitrán született 1894-ben. Húsz éves volt, amikor kitört az első világhgáború, s őt is behívták katonának. A Monarchia pilótaképző iskolájában a felderítőgépekre kapott kiképzést. Pilótaigazolványát 1915-ben szerezte meg. Vakmerőségével, bátorságával hamar kitűnt. Karácsonykor a Monarchia pilótái közül ő hajtotta végre az első éjszakai repülést, majd négy légi csatában győzelmet aratott orosz gépek felett. 1916-ban már vadászgépet vezetett az olasz fronton. Angol, amerikai és olasz gépekkel csatázott, s öt gépet lőtt le. A háború során 72 légi harcban vett részt, s 14 ellenséges gépet semmisített meg. Két arany, három ezüst, négy bronz vitézségi érem és a II. osztályú Porosz Vaskereszt kitüntetésekkel jutalmazták bátorságáz. A napilapok "szárnyas ember"-nek nevezték, s a háború elvesztése ellenére hősként ünnepelték. Horthy Miklós kormányzó 1924-ben első világháborús hőstetteiért vitézzé avatta.                                                                                                                                                                                      A repülésről és a sebességről a háború után sem tudott lemondani. A Trianont követő repülési tilalom bevezetése után egyike lett a legjobb és legnépszerűbb motorkerékpár versenyzőknek.  A nagy szélű kalapjáról pesti "Cowboy"-nak elkeresztelt száguldó motoros ismét híres lett az országban. 1924-ben például egy kölcsönzött Triumph oldalkocsis motorkerékpárral győzött a Sváb-hegyi versenyen. 1926-ban az újpesti pályabajnokságokon négy bajnoki címet szerzett, szeptemberben pedig a VII. Sváb-hegyi versenyt nyerte meg. Közben sportoktató lett, a műegyetemi sportrepülőket képezte ki. A kormányzó fia, Horthy István is tanítványa volt.                                                                                                                                        1924 után, a repülési tilalom enyhülésével Dongó nevű kis repülőgépével sorra aratta sikereit. 1927-ben a legkisebb gépek kategóriájában Budapest és Monor között világrekordot teljesített. Ugyanebben az évben 200 kg-os gépével Budapest és Székesfehérvár között öt óra hosszat repült, ezzel megdöntötte a kis gépek időtartamának rekordját. Tovább is repült volna, de a közben keletkezett nagy vihar miatt Nagytéténynél, a lőtérnél le kellett szállnia. 1928-ban 18 lóerős Róma nevű sportrepülőgépével Budapestről indulva 517 kilométer repülés után Pulában szállt le, s ezzel világcsúcsot ért el. Innen az Adrián átrepülve Rómában landolt, ahol Mussolini is fogadta, és kitüntetést kapott az olasz államtól. A korabeli repülőnapok fő eseményét, csúcspontját is Kaszala műrepülése jelentette. Egy akkori szlogen szerint "Mikor Kaszala gépbe száll, a közönség haja égnek áll." 1929 elején az "Uj Nemzedék" nevű újság arról tudósított, hogy Kaszala Károly merész, újszerű repülőkísérletet végzett a hóval borított mátyásföldi repülőtéren. Kis sportgépére kerekek helyett szántalpat szerelt fel, hogy ezzel Magyarországon úttörője legyen a téli repülésnek. A kísérlet ragyogóan sikerült. Kaszala újabb diadalt aratott.                                                                                                                                               

Kaszala Károly elvált feleségétől és testvérével a Podmaniczky-utcában műszaki üzletet nyitottak. A kereskedést azonban hamar feladta és Nagytéténybe költözött. Babotay Máriával közösen egy villát béreltek az Óhegyen. A tétényiek azt beszélték, hogy balvégzet lebeg az épület felett. A villát mintha átok sújtotta volna, eddig minden tulajdonosa szerencsétlenül járt. Egy ezredes építette a házat, azonban mire elkészült, meghalt a felesége és a gyermekei is, Bérbe adta a villát és a telket egy kertésznek, aki egy esztendő alatt annyira tönkrement, hogy elkeseredésében felakasztotta magát. Harmadik tulajdonosa, Budaházy Miklós is a sors kegyetlen játékának áldozata lett. Nagykanizsa környékén autójával együtt egy robogó vonat gázolta el. Kaszala csak nevetett a történeteken, s kijelentette, hogy ő nem hisz az ilyen babonákban. A villa hét holdas kertjében baromfitenyészetet létesített. Csirkék, tyúkok, libák, kacsák százai csipogtak, kotkodácsoltak, hápogtak és kapirgáltak az udvaron. A tyúkfarmon olyan baromfifajtákat honosított meg, amelyek addig nem léteztek az országban. Telepét kölcsönökből rendezte be, s eleinte jól is ment az üzlet. Belföldre és külföldre egyaránt szállított. A korlátozások és kiviteli tilalmak bevezetésével azonban csökkent a forgalma. Bevételeinek biztosítása, adósságainak fizetése érdekében szenvedélyét, a repülést aprópénzre váltotta: különböző cégek megbízásából az ország fölött gépéből reklámcédulákat dobált le a magasból, mely jó üzletnek bizonyult.                                                                                                          Dolgozószobája valóságos múzeum volt, tele háborús kitüntetésekkel, emlékekkel. A szoba közepén álló asztal abból a gépből készült, amellyel Pécs mellett lezuhant. A repülőgép összetört, ő sértetlen maradt. A gépcsavar, mint egy csillár lógott le a szoba közepén. Óhegyi szomszédai, ismerősei szerint magányos, komor, hallgatag, hirtelen öklű, de jószívű ember volt. Száguldó Steyr-autójában  nem láttak soha utast, csak tyúkoknak való eledelt, amit Pestről hozott, vagy tojást, amit a fővárosba vitt.                                             Kaszala Károly 1932. szeptember 4-én, vasárnap kilenc óra körül indult utolsó, tragikus útjára a mátyásföldi repülőtérről, saját Brandenburg-típusú egyfedelű kis sportgépével. Vele ment szerelője, Urbaschek János is. Egyik földesúr barátját akarta meglágotni Poroszló környékén, s egy műtrágyagyár röpcéduláit leszórni a Tisza környéki városok felett. Tizenegy óra körül érkezett barátja kastélya fölé. Már ötven méteres magasságban volt, amikor gépe orrával hirtelen a föld felé fordult, s egyenesen, meredeken lezuhant. A legvitézebb magyar pilóta és társa is szörnyelthalt. Kaszala 38 éves volt, tele erővel, életkedvvel. A hősnek kijáró pompával helyezték örök nyugalomra földi maradványait a Kerepesi úti temetőben. Politikus barátja, Bajcsy-Zsilinszky Endre így búcsúzott tőle: "Azt a 14 légi győzelmet más élettel is viszonozhatta volna Neked a tekintetes Haza még csonkán is, mint kis toldott-foldott gépen való reklámrepüléssel, amire rászorított a nyomorúság. A mi szeretetünk annál nagyobb irántad, új hazádba is elkisér, és sok-sok magyar szeméből kirepült a könnny, amikor megtudta, hogy nem térsz többé vissza."                Az átok sújtotta villa többé nem szerepelt az újságokban, további sorsát nem sikerült kinyomozni. A minap a facebook oldalán olvastam, hogy az Óhegyen, a Dótörő úton  egy régóta romos villa maradványai láthatók, a tulajdonosa ismeretlen. Lehet, hogy ez volt egykor Kaszala villája?